Bogádi templom


A bogádi Kisboldogasszony templom története
Bogád, régi nevén Püspökbogád, Baranya megyében található, Pécstől 3 km-re keleti irányban. A plébánia a pécsi egyházmegye pécsi esperesi kerületéhez tartozik. 1058-tól a pécsi püspök birtokaként tartják nyílván. Adománylevele 1058-ban keletkezett és a fellelhető írások szerint 1402-ben még meg volt. Első tulajdonosa Mór pécsi püspök. Első templomát 1332-ben építették, ismeretlen titulusra szentelték. 1424-1718 közötti okmányok Bogad, Bugad, Bogat, Bogath néven említik. A törökök 1526 után elfoglalták. 1559-ben mindössze 3 portát tartanak nyílván, 1692-ben pusztaként tartják nyilván. 1696-ban ismét lakott terület, 1700-as évektől kezdve népesül be újra. A plébániát 1745-ben alapították újra.
Az előző templomról Domsics Mátyás 1729-es egyházlátogatása által tudhatunk meg információkat. (Canonica Visitacio). Az írás alapján képzeletünknek teret nyitva magunk előtt láthatjuk a régi templomot mind külsőleg, mind belsőleg.
1729 május 5.-én a Kisboldogasszonyról nevezett templom került sorra Bogádon (káptalani földesuraság). Három év óta szerepel mint plébánia. Filiálisai: Szabolcs, Soórós (mely azelőtt Egerághoz tartozott, püspöki birtok), Nagykozár, Zsiminye (Ban uradalom).
Magyar-Soórós 1721.-i Visitája csak annyit említ, hogy volt ott egy félig leomlott templom, amely a pécsi székesegyházhoz tartozott, az egerági plébános gondozta (egerági fília) és ezért 27 forint jövedelmet kapott, míg Nagykozártól 19 forintot.
Maga a templom régi romjaiból 1723-ban lett a boltíves szentéllyel együtt restaurálva. A homlokzaton lévő félig beomlott torony azonban javítás nélkül maradt. A tető zsindelyes és a templom kívül-belül ki van meszelve; a mennyezet új és asztalos munka; a téglapadlózat és a fakarzat már régi; sekrestye nincs; a szószék közönséges famunka; a templom egyik ajtaja a homlokzat alatt nyugat felé, a másik délre néz. Az oltár (festett famunka) közepén olajfestésű kép a Szent Szűzet ábrázolja, amint a földgolyón a kígyó fejét tapossa. A kép körül a Szent Szűz születése, bemutatása, Annuntiatio, Visitatio, Purificatio van ábrázolva. A szentségház asztalos munka és egyszerűen megfestett márványutánzat. Az oltár lábazata kőből van és az oltáron hat gyertyatartót találtak. A selyem casula már régi és különböző színű; a kehely új és aranyozott réz; van egy oltárkő és egy vízfestéses antipendium. A fehérselyem zászló egyik oldalán a Szent Szűz, a másikon Szent Katalin képe látható. Egyetlen harangja gerendán függ.
A templom ingatlanai: a kipusztult szőlők alatt hat hold, a Körtvélyes-dűlőben pedig nyolc hold szántóföld egy tagban. A lakosság 1723 körül hasította ki a templom számára, ők művelik és terményeiből tizedet, kilencedet adnak. Van egy három kapás rét, az ún. Porkoláb-rét. Tökölyi Ferenc bogádi lakostól 1728-ban hagyományozott szőlőt a falubeliek művelik a templom számára. 42 darab boros edénye van. Pénzét Kapucsy György kanonok őrzi (6 forint). Borkészlete (14 akó) Borbás Péter és Ott Márton szabolcsi lakosoknál van kölcsönben a legközelebbi szüretig.
Draksics János plébános az előző (április) hónapban távozott a plébániáról. Távollétében az anyakönyveket nem lehetett fellelni és így a plébániai lélekszámot sem tudták megállapítani. A papház a templom mellett újonnan épült, elég tágas: két szoba, konyha, cselédszoba, kamra és pince (200 akó bor számára) van a szobák alatt. Az alapfal és az oldalfalak nyers kőből épültek, az ajtók és ablakok erősek, vasráccsal vannak ellátva, de az épület még nem kész, sőt a tető romlott, a leomlás szélén áll és vele együtt a falak is sérüléseket szenvedtek, hacsak idejében meg nem javítják, amit a falubelieknek komolyan és szigorúan meghagytak.
Az imént említett Draksics János Márk az első plébános, akiről tudomásunk van. 1692-ben született. Ő 1729-ig Bogádon volt plébános. 1719-ben tevelyi plébános. Hogy mikor kezdte szolgálatát Bogádon nem tudni, de az biztos, hogy 1727 és1729 között itt anyakönyvezett 2 éven át, majd miután Nesselrode Ferenc, (1653?-1732, gróf, korábban kölni kanonok, majd pécsi püspök: 1703-1732) Bonyhádra helyezte, Draksics 1729-ben magával vitte a nemrég megkezdett anyakönyveket, és a bonyhádi bejegyzésekkel folytatta. 1734-ig bonyhádi esperes plébános. 1740-ben Szekcsőre került, de csak mint helyettes plébános működött. 1742-ben elhagyta állását és mint magán ember élt Szekcsőn. 1746-ban Bonyhádra költözött, ahol 1750. április hó végén, életének 58.-dik évében meghalt. Az anyakönyvben a Bogádi plébánia filiái között az alábbi lakott helyeket ismerjük fel: Bogád - Bogod; Pécs-Szabolcs - Szabocs, Pécs-Somogy - Somogy, Nagykozár - Nagy Kazar, Kozár(misleny) - Kazar, Sarlós - Soros, Személy - Szemel, Lothard - Lothar, Birján – Birjan, Nagypeterd - Peterd, Máriakéménd - Kemén. Néhány helység mára eltűnt, beolvadt más helységbe, vagy átnevezték. Tehát az első bonyhádi anyakönyvekben Bogád első 2 éve szerepel. (keresztelések, házasságok, halálozások).
A barokk korban szintén a népi vallásosság megerősödését támogatta több oltárkiváltság, melyet XIII. Benedek és XI. Kelemen pápa adott több egyházmegyei templomnak (Pécsi székesegyház, Patacs, Ürög, Bogád, Bicsérd, a szlavóniai Nemci).
Altare privilegiatum (latinul ’kiváltságos oltár’). Különösen a 16. sz.-tól kezdve a pápák egyes oltárokhoz azt a kiváltságot fűzték, hogy azoknak a halottaknak lelke, akikért az oltáron mutatnak be misét, teljes búcsúban részesül. Ezt a kiváltságot eleinte a székesegyházak, majd minden plébánia- és apátsági templom egyik oltárára kiterjesztették, amelyeket „~” felirattal láttak el. VI. Pál pápa Indulgentiarum doctrina kezdetű apostoli konstitúciója 20. pontjában így rendelkezik: „Az elhunyt hívekről legmesszebbmenően gondoskodó Egyház az eddigi bármely kiváltságot (oltárkiváltság) megszüntetve úgy határozott, hogy a megholtakért bemutatott minden mise ugyanezekkel a kiváltságokkal rendelkezik”, tudniillik az elhunyt számára teljes búcsút juttat, még ha az nem is gyászmise.
A búcsújárás a török időkben is dívott: a városon keresztül vonultak kereszttel és zászlókkal a Mecsekben lévő Szentkúthoz, Kisboldogasszony ünnepén pedig Bogádra és más Mária-templomhoz. Berényi Zsigmond püspök (1739-1748) Bólyban és Máriakéménden 1744-ben, Bogádon és Gödrén 1745-ben, Olaszon 1746-ban, Vajszlón és Bogdásán 1747-ben alapított plébániát.
Berényi Zsigmond 1694. szeptember 12-én született a Nyitra vármegyei Bodokon. Tanulmányait Bécsben a Pázmáneumban, majd Nagyszombatban végezte. Esztergomi kanonok, 1720-ban honti főesperes, 1723-ban Keresztély Ágost prímás oldalkanonokja lett. Eszterházy Imre prímás 1728. augusztus 25-én mallensisi püspökké szentelte, majd Cienfuegos Alvarez pécsi püspök koadjutorává nevezte ki. A pécsi püspökséget elődje halála után, 1739. december 3-án nyerte el, főispánná pedig 1740. február 6-án nevezték ki. A Szeminárium első egységét ő építette a mai Papnövelde utcában. Alapkövét 1742. június 4-én helyezték el, felszentelésére 1746. szeptember 4-én került sor. 1740. május 30-án a káptalan úgy határozott, hogy a Vaskapu tájékán, a várfalon belül, a nagypréposti ház és a megyeház közötti teret a szeminárium számára megveszi. Az épület alapkövét 1742. június 4-én Berényi püspök helyezte el, s 1746. szeptember 4-én szentelte fel Szent Pál tiszteletére. Ő készítette az első szabályzatot a pozsonyi Emericanum mintájára. A teológiai kurzus csak két éves volt. A tanárok Grazból, Nagyszombatból, Kalocsáról jöttek. Paksy Lajos pálossal, Pehm Cherubin ferencessel megjelennek az egyházmegyei paptanárok: Christovich Imre, Humics Lukács, Juren Márton, Skultéty János… Könyvtárról is gondoskodott - külön a tanároknak, külön a hallgatóknak. A Klimo György által később alapított első magyarországi nyilvános könyvtár alapját Berényi püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes gyűjteménye képezte. Tíz új plébániát létesített az egyházmegyében. 1748. szeptemberében 25-én meghalt. A dóm Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra.
Az előbb említett Juren Márton a második plébános, akiről tudomásunk van. Ő 1719-ben született. Tanulmányait Görögországban végezte.
Juren Márton papsága alatt kezdték építeni 1776-ban Klimó György (1751-1777) adományából a bogádi új plébániatemplomot, amely az egyik legnagyobb a környéken 42 méter magas tornyával, viszont a templom elkészültét már nem érhette meg. Juren Márton 1777. március 2.-án meghalt. Testét a templomban temették el a hajó közepén.
Pár szóban Klímó György életéről: Klimó György a Nyitra vármegyei Lopassón született jobbágy családból, 1710. április 4-én. Nagyszombatban, Pozsonyban, Budán tanult. Pappá 1734-ben szentelték. Vedrődön és Vágújhelyen működött, mint káplán, érseki helynökségi titkár Nagyszombatban, majd 1740-ben pozsonyi-, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes lett. Püspöki kinevezéséig a magyar királyi kancellária egyházi tanácsosa. Mária Terézia 1751. július 30-án nevezte ki pécsi püspökké, székében XIV. Benedek pápa november 15-én erősítette meg. Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek szentelte püspökké Pesten 1752. március 5-én. Tolna és Baranya vármegye főispánja volt. Számos templomot építtetett, támogatta az egyházmegye múltjának föltárását, gondot fordított a hitélet erősítésére. A püspöki könyvtárat, melynek alapját Berényi Zsigmond József püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes állománya képezte, tizenötezer kötettel gyarapította. A könyvtárat 1774-ben nyilvánossá tette. Neki köszönhető, hogy a pécsi püspökség visszakapta az érseki pallium viselésének jogát. Mária Terézia közbenjárására, XIV. Benedek pápa ki 1754. augusztus 19-i bullájával Klimónak és jogutódainak örök időkre megadta e kiváltságot. Utolsó éveit súlyos betegen töltötte. 1777. május 2-án halt meg, kívánsága szerint a pécsi székesegyház Corpus Christi kápolnájában temették el.
1777. március 14.-én helyezték Bogádra Radnics Márton tisztelendő urat. 1740. november 9.-én született a Csepel-szigeten található Tökölön. Pesti gimnáziumban tanult filozófiát, majd 1765. október 25.-én Pécsre került. 1769. március 25.-én szentelték pappá és Németi és Hímesháza szolgálathelyei után került Bogádra. A templomot 1782-ben, az ő lelkipásztori munkája alatt fejezték be. Erről tanúskodik a toronyban talált falvéset is, amely tartalmazza az 1782-es évszámot és Mária nevének jelét. Két harangja 1782-ben készült. Eszterházy Pál László pécsi püspök áldotta meg őket. Az elsőt a Szentháromság, a másodikat Szent Kereszt tiszteletére.
A szentély falán két gömb között latin felirat található: „Nativitas Tua, Dei Genitrix Virgo gaudium annunciavit Universo mundo.” Fordítása: Isten Szűz Anyja, a Te születésed hírére az egész világ örvendezik. A feliratnál helyezkedik el a Boldogságos Szűz Mária születésének képe. Az új templom 1795-ben kapott orgonát Hezoda József pesti orgonaépítő mester keze munkája által. Az orgona mellművel rendelkezett, tehát a karzat nyitott volt és a játszóasztal sípokkal a karzat széléig előre volt építve. Eleinte 6 regiszterrel rendelkezett, majd később bővíthették 8-ra.
Az orgona a következő regiszterekből állt:
-          4’ lábas Principal
-          8’ Bourdon
-          4’ Fuvola
-          2’ Superoctav
-          1 1/3’ Quinte, amely 1911-ben lecseréltetett Gamba-ra
-          2 sor 1 1/3’ Mixtura
-          16’ Subbasse
-          8’ Octavbasse
Radnics Márton 1798. április 6.-án elhunyt. A templomban temették el, sírja a hajó jobb oldalán található a Szent Antal szobornál. A sírt a falba épített kőtábla jelzi a következő latin felirattal:
„Admodum Reverendi Domini Martinus Radnics Illyrus Tökölyiensis ecclesiae Bogadiensis parochus pie exactis vitae LVIII pastoralis offici XXII annis. Obit VI aprilis hoc loco sepultus requiescit expectatque carnis ressurrectionem.”
A fordítása a következő:
Az igen tisztelendő Radnics Márton, Tökölyi illír családból származó, a bogádi templom plébánosa 58 évet élt kegyesen és 22 évet töltött hivatalában. Április 6-án halt meg, ezen a helyen eltemetve nyugszik és várja a test feltámadását.
1798. április 23.-án érkezett az új pap Horváth László személyében. 1756. június 16.-án született Alsó-Lendván. 1781. április 16.-án szentelték pappá. Szentkirály, majd Szabolcson töltött 11 év után került Bogádra. 1804. július 24.-én életének 48.-dik évében elhunyt. Őt szintén a templomban temették el. Sírja a Mária és Jézus Szíve szobroknál található a hajó bal oldalán. Nyughelyét kőtábla jelzi a következő latin felirattal:
„Sitae sunt sub hoc monumento excuviae Admodum Reverendi Domini Ladislai Horváth hungarii Lendvaiensis pastoris animarum indefessi, qui postquam Szaboltsini 11, Bogadini annos 6 oves sibi creditas verbo et exemplo pavisset ad aeterna laborum praemia anno aetatis suae 48 reparatae salutis 1804 die 24-a Julii evocatus est.”
Fordítása:
Ezen emlékmű alatt találhatóak a lelkek fáradhatatlan pásztorának, a magyar Lendvai családból származó, igen tisztelendő Horváth Lászlónak a maradványai, aki, miután Szabolcsban 11, Bogádon 6 évig legeltette a rábízott juhokat szóval és példával, munkájának örök jutalmaként életének 48. évében 1804. július 24-én üdvének megújulására elszólíttatott.
1804-ben helyezték Bogádra a szigetvári születésű Kalcz Dánielt. 1769. július 2.-án látta meg a napvilágot. Pécsett tanult, majd 1795. augusztus 22.-én szentelték pappá, majd Ibafára került. 1804-ben érkezett Bogádra, ahol is 4 évig végezte lelkipásztori teendőit. 1808. március 5.-én halt meg 39 éves korában. Nyughelye ismeretlen.
Kolosváry János 1808. augusztus 4.-étől 1817. november 19.-ig volt Bogád plébánosa.

Plébánosai:
1745            – 1777.03.02.  Juren Márton                             
1777.03.14. – 1798.04.06.  Radnics Márton                      
1798.04.23. – 1804.07.24.  Horváth László                       
1804            – 1808.03.05.  Kalcz Dániel                             
1808.08.04. – 1817.11.19.  Kolosváry János
1817.08.16. – 1822             Mestrovics József
1822.05.28. – 1828.11.16.  Horváth Nepomuki János        
1828.11.20. – 1845.08.06.  Róka István                              
1845.10.22. – 1872.06.30.  Ress Mihály
1872.07.01. – 1875.08.10.  Plitzner Lőrinc
1876.01.01. – 1891.01.18.  Horváth Antal
1891.           – 1897.10.10.  Rónay Sándor
1898.           – 1913.            Ujváry Miklós
1913.12.      – 1915.07.13.  Bödy István
1915.08.29. – 1925.12.31.  Csizmadia Alajos
1926.01.20. – 1945.11.12.  Szeitz József                             
1946.03.13. – 1954.11.12.  Dr. Gasparich György (agyvérzés)
1955.03.12. – 1957.07.24.  Gyenis Vilmos
1957.11.25. – 1967.09.15.  Oszkay Lajos
1967.09.27. – 1981.09.24.  Bókai István
1981.09.24. – 1997.03.08.  Szilczl Ignácz   1996-tól Horváth József vikárius
1997.04.07. – 2006.07.       Ravasz Csaba
2006.07.      - 2012.            Dr. Gál Péter
1946: Gasparich György       előtte Németiben 1921-46  1908-1921 között a németi plébános Horváth Béla, majd 1946-ig dr. Gasparich György volt.

A két plébános a szöveg szerint is a templomban lett eltemetve, Horváth Nepumoki János a temetőben (1828). Kalcz Dániel sírhelye nem ismert, Róka István sírját kőkereszt jelzi a temetőben. Juren Márton nyughely is  a templomban van, a hajó közepén, pontosan nem tudtam kivenni a szövegből.
A bogádi új plébániatemplom a birtokon kívül magas és kellemes fekvésű helyen van, míg a falu iszapos helyen terjed ki, az 1776. évben kezdték építeni, 1782-ben teljesen befejezték, Szekel Ferdinánd himesházi alesperes (v. a. d. = vice archi diaconus) a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásának ünnepének nyolcadán (oktáváján)  áldotta meg, tekintélyes felépítés, hosszúsága 15, szélessége 7 öl. (1 bécsi öl = 1,896 m, 1 magyar, kőműves, mérnöki öl = 1, 9 m)
E templomban Róka István helyi plébános mellékoltárt emeltetett Szt. István király tiszteletére.
1839 Szent Kereszt oltárt emeltetett a Szenvedés vasárnapján.
1842-ben a püspök csináltatta a főoltárt. Scitovszky XIII. János 1838 – 1849 Később esztergomi hercegprímás, bíboros.
1835 szeptember 14.-én keresztet áldottak meg a templom előtt.
A templom 1858-ban teljes egészében felújíttatott.
Luigi Morgari (1857-1935) olajnyomatásos sokszorosításai a keresztúti képek.
Brüsztle József (Dárda, Baranya vm., 1817. aug. 6.-Olasz, 1896. ápr. 4.): plébános. - Mint árvát 1830: Szepesy Ignác pp. vette pártfogásba. A gimn-ot és a teol-t Pécsett végezte. 1845. VIII. 12: pappá szent. Bogádon kp., 1855: Bogdása, 1861: Olasz plnosa. - M: Recensio universi cleri dioecesis Quinque Ecclesiensis. 1-4. köt. Pécs, 1876-80. 88

Filiák:


Nagykozár
Ellend
Romonya
Pereked