A Pécs - Gyárvárosi Római Katolikus Plébánia Filiái 2015. január 1-től.
 
Pécs - Vasas templom története
 
Munkás Szent József templom. 1925-26-ban épült.
Felszentelve: 1926. nov.14
Védőszent: Munkás Szent József, búcsúja: május 1.
A tervező: Varjas Weigand József
Az épület kivitelezője Gaál Mihály építőmester, egykori egyházközségi elnök és fivére, Gaál Ferenc.
Az építkezéshez szükséges anyagot az Újbéri Birtokosság adományozta, a többi építőanyagot az Eisner-Dóczi cég szállította. A költségeket a vasasi hívek, és az Első Duna Gőzhajózási Társaság, mint a vasasi Thomen, jelenleg Petőfi-akna tulajdonosa viselte.
A templomépítés kezdeményezője és szorgalmazója Örösuri Herger Nándor, az akkor kihelyezett hirdi lelkész volt.
A félkör alakú szentély főhelyén a védőszent, Szent József olajfestménye látható, mely Szijártó Vilma szigetvári iparművész alkotása, 1926-ban készült. A képen szereplő személyek modelljei vasasi gyermekek és felnőttek voltak.
A mellékoltár, gyóntatószék, padok és más famunkák tervezője és kivitelezője Kóbor János pécsi iparművész.
A déli oldal mellékoltárán Szent borbála, a bányászok védőszentjének szobra áll, Palkovits Lajos szobrászművész alkotása. A Borbála oltár bal oldali festménye Szent Rozáliát ábrázolja, Szabados Ferenc budapesti iparművész alkotása, a jobb oldali Szent Erzsébet képet Vass Bertalan készítette 1962-ben.
A templomhajó mennyezete stilizált bányaácsolat karintiai fenyőből. A kórus DNY-i falánBálint Gyula festőművész triptichonja látható, mely Szent Júdás Tádét, Szent Ritát és Szent István királyt ábrázolja.
A kórus alatt lourdes-i barlang van, alsó része szent sírrá van kiképezve. A sírban levő Krisztus test Zsolnay pirogranit szobor.
A templom orgonapótló harmóniuma 1947-ben készült a pécsi orgonaépítő műhelyében.
A templom homlokzatát 18 méter magas kúp képezi, 2 ablakkal. A hatalmas homlokzatot kiegészíti a mellette álló 28 méter magas harangtorony.
 
Somogyi templom

Templom a Szent-György tetőn
Az Árpád-kor folyamán a falvak kb. felének saját temploma épült. Kálmán király ugyancsak a törvények erejével kötelezte a népet arra, hogy halottait már a templomok köré temesse. Az akkori oklevelekből kitűnik, hogy Somogynak - az 1400-as évek körül- már temploma is állott a Szent-György tető falu felé néző északkeleti hajlásában. 1944-ban a Janus Pannonius Múzeum munkatársai itt középkori épület alapfalaira leltek, mely azonos lehetett a templom talapzatával.
A török kiűzése után az 1700-as évek elején- a somogyi templom még áll a szent-György- tetőn, de önálló plébániája nincs, Hosszúhetény filiája és a Pécsi Püspökség birtoka.
Vezetője Verbőczy János domonkosrendi szerzetes, aki 1714. március 13-án a pécsi zsinaton is részt vett.
1783-ban a templom már rossz állapotban van, a tetőzete is elhanyagolt, az időjárás is rongálja. A püspök utasítja az uraságot. Hogy fogjon hozzá a javításhoz. Ugyanez évben kerül a falu Szabolcs plébániájához. A terület birtokosa továbbra is a Pécsi székesegyház, lélekszáma 517, mind katolikus. 1802-ben a párok száma 108, a filia évi jövedelme 197,24 forint. A levéltári feljegyzések szerint a templomot rossz állapota miatt 1829-ben lebontották és anyagából építették a magyarsarlósi templomot. Az új templom megépítéséig a somogyiak Szabolcsra jártak misére a Fazekas-hídjától a csertetőn keresztül vezető gyalogösvényen, melyet Misés útnak neveztek.
Az új somogyi templom
Deák Péter somogyi bíró és társai 1903. február 18-án kelt levelükben azzal a kéréssel fordulnak a püspökséghez, hogy mielőtt a szabolcsi plébániához tartozó Somogy fiókközségben hozzákezdenének az új templom építéséhez, tudni óhajtják, vajon kapnak-e minden harmadik vasárnap szentmisét. Április 6-án beterjesztenek egy kimutatást, mely egyrészt a templomépítés tervét, költségvetését tartalmazza, másrészt arról tájékoztat, hogy a somogyi hívek mennyi pénzzel tudnak hozzájárulni ehhez.
Május 26-án megkötik a templom építési szerződését, egyrészről Somogy község katolikus egyházközsége, másrészről Tichy Ödön okleveles építési vállalkozó között. 1903. november 8-án az egyházközség engedélyt kap a templom alapkövének és toronykeresztjének megáldására. A torony magassága 30 m.
1904. január 25-én Kálmán Ede pécsi oltárépítő megbízást kapott Mayer György plébánostól a templom belső felszerelésének elkészítésére. Az ő tervei és kivitelezése alapján készült el a főoltár, a lourdesi Szűz Mária mellékoltára, a tumba (koporsó, szent sír), a szószék, a padok, sekrestye, öltöző, ruhásszekrény, két szenteltvíztartó. A Székesegyház biztosította a kegytárgyakat és a miseruhát.



Pécs - Hird templom története
 
Hossza: 33,5m, szélessége: 14,4m, a párkányig 11,52m magas. A torony magassága a csúcskeresztet is beleértve 29 m. Nyugat-keleti fekvésű. A falak vastagsága a boltozat alatt 100 cm, felette 75 cm. Anyaga: vegyes nagyméretű tégla és kő. Az alapok terméskőből készültek 1,2m szélességben. Födémei: boltozatok és kupolák, tetőszerkezete: 3 állószékes feszítőműves fedélszék.
Története:
1832-ben káplánállást szerveznek, amit 1913-ban újjászerveztek.
1885-ben toronyóra készült 530 forintért
1886-ban a templomot kifestették 2.700 forintért. Graits Emil festőművész az oldalfalakon 4 olajfestményt készített:
1. Az egyiptomi menekülés
2. Jézus megkeresztelkedése
3.  A keresztről levett Jézus
4. A mennybemenő Jézus
A mennyezeten újabb 4 olajfestményt helyezett el:
1. Páduai Szent Antal
2. Szent Flórián vértanú
3. Szent Vendel apát
4. A mennybe felvett Szűz Mária
Összesen: 12 olajfestmény. Még ez évben újabb padokat és ajtókat szereztek be 140 forintért.
1887-ben a hívek egy oltárképet vettek, Jézust a kereszten ábrázolja. Ez az olajfestmény vászonra készült, 160 forint volt.
1912-ben a plébániaházon átalakítást végeztek 1500 forintért.
1914-ben a plébániaház déli oldalán káplánszoba épül.
1922-ben a torony új bádogtetőt kapott.
1923-ban a templom előtt drótkerítést húznak
1926-ban Vasason új templom épül, amit 1930-ban Virág Ferenc pécsi püspök szentelte fel. Ez az első nagy lépés, hogy az anyatemplomtól elszakadjon.
1928-ben a templomon kívül kisebb tatarozást végeztek.
Tudomásunk szerint az új templomba minden át lett hozva a régi templomból. A szószék, a keresztelő kút, a nagy oltár és oltárkép, a két mellékoltár, orgona, padok.
1911-ben új harangot vásárolt a plébánia és új vasállványt szereltetett fel.
1913-ban a pécsi Angster József orgonaépítőtől új orgonát vásárolt a hirdi egyházközség
4.910 korona értékben.